A külterületi ingatlanokra is kiterjeszti a kormány az Otthon Start Programot

2026. január elsejétől már zártkerti ingatlanokra is fel lehet venni az Otthon Startot – erősítette meg az Ingatlan.com értesüléseit Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. A portál azután írt elemzést az esetleges kiterjesztésről és annak hatásáról, hogy Panyi podcastjében felvetette: vizsgálja a kormány az Otthon Start kiterjesztését a külterületi ingatlanokra.

Több tízezer külterületi ingatlan válhat elérhetővé

Panyi Miklós a Facebookon azt írta, hogy az intézkedéssel felpörgetnék a meglévő ingatlanok mellett a frissen parcellázott külterületi telkeken várható új építkezéseket is, és a döntés hatásra több tízezer külterületi ingatlan válhat elérhetővé, köztük akár több 100, jelenleg is folyamatban lévő új építésű családi ház. A döntés mögött az áll, írta Panyi, hogy bár a magyarországi ingatlanok, 98 százalékát lefedi az aktuálisan futó Otthon Start Program, ideértve a tanyákat és az ún. birtokközpont besorolású ingatlanokat is a külterületekről, de a zártkerti ingatlanokra eddig nem terjedt ki a 3 százalékos hitellehetőség. „Vidéki településeken – pl. Debrecenben, Nyíregyházán és Sopronban – számos külterületen zajlanak jelentős ingatlanfejlesztések, de ezeknek a területek belterületté minősítése még akár több mint egy évet is igénybe vehet” – írta Panyi. Azzal folytatta, hogy** több ezer olyan ingatlan van ma Magyarországon, amely ugyan külterületi besorolású, mégis minden igényt kielégít**.

A zártkerti területek hitelezése kényes kérdés

A zártkerti területek hitelezése kényes kérdés volt eddig, azt jellemzően az határozta meg, hogy a területen az adott épület lakóingatlanként vagy gazdasági épületként van-e nyilvántartva. Panyi Miklós erre a különbségre egyelőre nem tért ki. A jelenlegi becslések alapján országszerte több, mint 150 ezer külterületi lakóingatlan szerepel a nyilvántartásban, ezek közül körülbelül 29 ezer zártkerti besorolású. Az elemzők szerint a külterületi ingatlanok ára eddig átlagosan 30–40%-kal maradt el a belterületiekétől – részben az infrastruktúra miatt, de főként azért, mert nem voltak hitelezhetőek.

Zártkerti ingatlanok kockázatai - mire érdemes figyelni?

• Túlépítettség: Gyakori, hogy a megengedett beépítési % helyett jóval nagyobb történt.
• Engedélyek hiánya: Sok épület hivatalos dokumentumok nélkül készült.
• Térképi eltérés: A valóságban áll egy kétszintes ház, a térképmásolaton viszont csak üres szántó vagy egy 10 m²-es gazdasági épület szerepel.
• Beépítésre alkalmatlan, túl keskeny telkek: Nadrágszíj-parcellák, amelyekre a szabályok miatt nem lehet építkezni.
• Elzárt, nehezen megközelíthető területek: Sok zártkert gyakorlatilag "rendes út" nélkül, a falvak fölötti domboldalakon található.

Bár a hitel januártól elérhetővé válik, ez nem jelenti azt, hogy minden külterületi vagy zártkerti ingatlan automatikusan megfelel a feltételeknek. A telek besorolása, az infrastruktúra, az engedélyek megléte és az építési előírások továbbra is döntő szempontok. Könnyen előfordulhat, hogy elsőre úgy tűnik: egy adott ingatlan hitelképes, sőt OtthonStart-kompatibilis, ám a részletes vizsgálat során kiderülhet, hogy mégsem az. Éppen ezért elengedhetetlen az előzetes banki értékbecslés még a foglaló átadása vagy a vételi szándéknyilatkozat aláírása előtt.

A zártkerti területeken található épületek többsége nem lakóingatlan, hanem „gazdasági épület” vagy „hétvégi ház” besorolású. Amennyiben a program kizárólag a lakóház minősítésű ingatlanokra lesz alkalmazható, úgy a hegyi pincék és hétvégi házak jelentős része nem fog megfelelni a feltételeknek. A pontos részletszabályozás azonban még várat magára.

Szeptemberi elindulása óta a kormány többször módosította az Otthon Start Program részleteit, legutóbb november 15-ével vezettek be változásokat. Most már az igénylő testvére is szerepelhet a hitelben adóstársként, önkormányzati lakásokra is vehető fel hitel, illetve az örökléssel és a csok felvételével kapcsolatos részletek is bekerültek a szabályozásba.

Forrás: telex