Az elmúlt évek kedvezőbb időszakai alaposan feltöltötték az ingatlanközvetítői szakmát. Ingatlanosnak lenni vonzóvá vált, és egy erős piacon sokszor akkor is létrejött az üzlet, ha nem feltétlenül a közvetítő szakmai teljesítménye vitte célba. Most azonban változik a piac. És amikor nehezebbé válik az értékesítés, egyre élesebben látszik majd a különbség aközött, hogy valaki jelen van az ingatlanpiacon – vagy valóban ért az ingatlanok értékesítéséhez.

Elbír ennyi ingatlanost a magyar piac?

Szerintünk nem. A következő időszak valószínűleg egyfajta természetes szelekciót is hoz a szakmában. Ezt nem érdemes kárörömmel figyelni: minden megszűnő vállalkozás mögött emberek, megélhetések és sok esetben családok állnak. Ugyanakkor egy nehezebb piac könyörtelenül megmutatja, mennyi volt az elmúlt évek eredményeiből valódi szakmai teljesítmény, és mennyit tett hozzá egyszerűen a kedvező piaci környezet. Amikor már nem a piac adja el helyettünk az ingatlant, tudni kell eladni. Az ingatlanos nem influencer

A szakma közben egy másik, érdekes irányba is elindult.

A közösségi média térnyerésével egyre több ingatlanközvetítő épít személyes márkát, készít videókat és szerepel napi rendszerességgel a kamerában.

Ezzel önmagában semmi probléma nincs. A videó kiváló marketingeszköz, és ma már az online jelenlét egy professzionálisan működő vállalkozás természetes része. A problémát az jelenti, amikor a láthatóságot összekeverjük a szakértelemmel. Attól, hogy valaki magabiztos a kamera előtt, látványos videókat készít vagy jelentős követőtábora van, még semmit nem tudunk arról, hogyan áraz egy ingatlant, hogyan tárgyal, milyen értékesítési stratégiát épít fel, felismeri-e egy ügylet kockázatait, és végül képes-e eredményesen lezárni az értékesítést. A videó marketing. Az ingatlanközvetítés szakma. Sokkal több, mint feladni egy hirdetést Egy professzionális ingatlanközvetítő munkájához piaci ismeret, árképzési és értékbecslési tudás, értékesítési stratégia, tárgyalástechnika és marketingismeret szükséges. Emellett elengedhetetlenek az ingatlanügyletekhez kapcsolódó jogi, műszaki és építésügyi alapismeretek, a tulajdoni és használati viszonyok értelmezése, a finanszírozási lehetőségek, az adó- és illetékkérdések, a dokumentáció és a kockázatok felismerése. És legalább ilyen fontos tudni azt is, hol ér véget az ingatlanközvetítő kompetenciája, és mikor kell ügyvédet, pénzügyi szakértőt vagy más illetékes szakembert bevonni. Mindezt úgy, hogy gyakran egy család legnagyobb vagyontárgyáról és életének egyik legjelentősebb pénzügyi döntéséről van szó. Ez felelősség.

Amikor maga a szakma árazza le saját magát

Van azonban egy másik jelenség is, amely hosszabb távon az egész szakmának árthat: az egymás alá licitálás. Természetesen minden vállalkozó maga határozza meg, mennyiért dolgozik. De ha valaki folyamatosan alulárazza a saját munkáját, azzal nemcsak a saját szolgáltatásáról mond véleményt. Hosszabb távon az ügyfelek fejében magának a szolgáltatásnak az értékét is csökkenti.

A szakértelemnek ára van.

Ha valaki professzionális szakemberként pozicionálja magát, miközben folyamatosan leértékeli saját munkáját, jogosan merül fel a kérdés: ha te magad nem tartod értékesnek a munkádat, miért várnád el, hogy az ügyfél annak tartsa? Az árverseny természetes része a piacnak. De az árverseny és a szakma tartós leárazása nem ugyanaz.

Ráférne a magyar ingatlanközvetítői piacra egy komolyabb szakmai szabályozás

A magyar ingatlanközvetítői tevékenység természetesen ma sem szabályozatlan. Léteznek képesítési és nyilvántartási követelmények, valamint hatósági felügyelet. A kérdés inkább az, hogy ez elegendő-e egy ekkora vagyoni és pénzügyi felelősséggel járó szakmánál. Szerintünk lenne helye egy lényegesen erősebb szakmai rendszernek. Olyannak, amely nem egyszerűen azt vizsgálja, hogy valaki megszerezte-e valamikor a szükséges képesítést és szerepel-e a megfelelő nyilvántartásban, hanem nagyobb hangsúlyt helyez a tényleges szakmai felkészültségre, a folyamatos továbbképzésre, az etikai és fogyasztóvédelmi normákra, valamint a szakmai felelősségre. Érdemes lenne szakmai vitát folytatni arról is, szükség lenne-e egységesebb működési minimumokra, rendszeres továbbképzésre, szigorúbb ellenőrzésre és olyan nyilvános rendszerre, amelyből az ügyfél számára is egyértelműen kiderül, hogy az általa választott közvetítő milyen jogosultságokkal és szakmai háttérrel rendelkezik. Nem azért, hogy kevesebben lehessenek ingatlanosok. Hanem azért, hogy nagyobb súlya legyen annak, ha valaki ingatlanszakembernek nevezi magát.

A nehezebb piac meg fogja mutatni a különbséget

Szerencséje bárkinek lehet. A szakmai teljesítmény azonban hosszú távon reprodukálható eredményt jelent. Egy ingatlan gyors értékesítése lehet a pontos árképzés, a megfelelő pozicionálás, az értékesítési stratégia, a kapcsolatrendszer és az évek alatt felépített ügyfélkör eredménye. Más ingatlanért hónapokon keresztül kell dolgozni. A szakember mindkét helyzetben tudja, mit és miért csinál. A következő időszak ezért nem feltétlenül azoknak kedvez majd, akiket ma a legtöbbet látunk. Hanem azoknak, akik tudással, tapasztalattal, megfelelő szakmai háttérrel és rendszerben dolgoznak – és akkor is képesek eredményt elérni, amikor már nem a piac végzi el helyettük a munka jelentős részét. Mert magunkat eladni fontos. De utána az ingatlant is el kell tudni adni.